Hello ismét mindenkinek,

Itt van egy másik nap győzelemmel és ennek következtében új írással is. Ha blogok, az azt jelenti, hogy jól megy és több vagyok, mint boldog és veletek lehetek megint.

Ma a második fordulómat játszottam és akárcsak az edzések alatt, szenzációsan éreztem magam. Úgy érzem jól játszottam és magabiztos voltam ismét.

Szóval, mit is csináltam a mai napon? Nem beszéltem a versenyről ma egészen eddig a blogig.

A mai napon a második meccset játszottam 11:00 után. Ez azt jelenti, hogy készen kell álljunk már 11:00-kor, ennél nem később. Ennek az az oka, hogy ha az első meccsnek túl gyorsan vége lenne, visszalép egy játékos, vagy túl hamar befejeződik akkor készen kell álljuk arra, hogy pályára léphessünk. Az nem lenne normális, ha 11:00-kor kezdenénk, de megtörténhet.

El tudod képzelni? A bemondó bejelenti: „A következő játékosoknak meg kell jelenniük a Játékosok asztalánál és kész kell álljnak a meccsre..” és mindenki készen áll, a bíró mindenki..de én nem állok készen. Mi történik? Játék nélkül vesztenék. Nem lenne szörnyű így elveszteni egy meccset?(Ezért a bekezdésért elnézést, ha nem érthető, elég nehéz volt megoldanom-Orsey)

Mindig készen állok..Mindig készen vagyunk valamennyire...Profik vagyunk és ez egyike azoknak a dolgoknak amit tényleg kell tudni és amire nagyon kell figyelni.

Szóval 8:45-kor indultam el a hotelből és 10:00-re írtam be magam edzésre. Így volt időm elkészülni, zuhanyozni, és mindennel készen lenni. 11:00 körül így is lett és a végén úgy 1 körül kerültünk pályára, 13:30-kor.

Végül szeretnék köszönetet mondani a közlekedési dolgozóknak(akik szállítják Rafa-t gondolomJ-Orsey) a felelősségteljes munkájukért amit tegnap tettek nekem. Tudták mit akarok és köszönöm nekik és a torna szervezóinek. Ők nagyon kedvesek itt. Kedvesek velem mindig. Nem csak most, hogy ebben a pozícióban vagyok, hanem mindig.

Tegnap ugye vacsorázni voltam a spanyol játékosokkal és az új kapitánnyal és nagyon jó volt, örülök, hogy itt vannak Melbourne-ben.

Viszlát holnap!

Rafa