Hello mindenkinek,

Ma csak egy rövid blogra marad időm, mert már elég késő van. Úgy gondoltam, hogy rögtön a meccs után és a sajtó, interjúk után visszajövök, de még ott maradtam, hogy a fiziómmal Rafa Maymo-val dolgozzak egy kicsit. Végülis fél 9-kor értem vissza, és 10-kor mentünk vacsorázni. Az idő nagyon gyorsan haladt, és mostmár majdnem hajnali 1 óra van, mikor írom ezt a blogot.

Az egyik kedvenc párizsi éttermembe mentünk, és az egyik legjobb tonhal szeletet ettem. Nagyon jó volt. 10-en voltunk ott, és azzal, hogy olyan későn ettünk, és sokan voltunk egy tipikus spanyol vacsorává vált. Jó volt, hogy késő volt, máskülönben nem találtunk volna ilyen helyet.

Általában nem eszem ilyen későn, max. 9:30-ig vagyok a városban. Egyébként emlékszem kérdezték az egyik római interjúban idén, hogy mik azok a dolgok amik nyugtalanítanak, és akkor viccesen azt mondta, hogy az mikor a nagybátyám Toni azt akarja, hogy korábban vacsorázzunk, hogy aztán hamar visszaérjünk a hotelbe. Ma Toni is velünk volt és nem panaszkodott a késői időpontért :-). Végülis nem sok dolog bosszant fel..

A meccset illetően, ma nagyon jól éreztem magam a pályán. Ahogyan mondtam korábban, nem votl semmi új abban, hogy lassan kezdtem. Mindig is így kezdtem itt, és most 3 meccs után egyre jobban, kellemesebben érzem magam a pályán.

Köszönöm.
Rafa